Február hónap jeles szentje a vértanú püspök Szent Balázs. Születése pontos ideje ismeretlen. Azt tudjuk, hogy 316. február 3-án halt meg.
Blasius/Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta.
Életéből fennmaradt a következő történet: egy napon rémült anya sietett Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A püspök megáldotta a fiút (egy másik hagyomány szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól. Erre a legendára alapul a 16. században bevezetett balázsáldás, vagy más néven balázsolás szokása.
A balázsáldás abban áll, hogy a pap két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hivek álla alá, miközben e szavakat mondja: «Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj- és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.»
Ezt a szertartását idézi fel Babits Mihály költő is Balázsolás című versében, amikor gégerákban szenvedve gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz.