Szent Gellért püspök (980 – 1046)
A Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentje 980 körül Velencében született. Kisgyermek volt, amikor szülei a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő Szent György-szigetre vitték. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű fiuk (Szent György napján született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a kor szellemi és Szent Benedek rendjének lelki életébe. A Gellért szerzetesi nevet édesapja tiszteletére vette föl, aki szentföldi zarándokútja során halt meg. Magasabb fokú tanulmányok végzése után a Szentföldre szándékozott költözni, de tengeri vihar pihenőre kényszerítette. Ekkor meggyőzték, hogy útját Magyarország felé vegye. Szent István király elé vezették, aki fiának, Imrének nevelését bízta rá. Ennek befejeztével Bakonybélbe vonult, a magányban imáinak és tanulmányainak élt. 1030-ban csanádi püspök lett, szervezte az egyházmegyét. 1046. szeptember 24-én, a pogánylázadás alkalmával két püspöktársával együtt a hitért vértanúhalált szenvedett. 1083-ban avatták szentté.