Személye Jézus betlehemi születése kapcsán vált ismertté. József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, szintén Dávid házából származó Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket, aki a rég megígért Messiás, Isten Fia lesz.
Néhányan ezt a szentírási részt második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében az isteni tervekről szóló megnyilatkozás éjjel zajlott, álmában. Élete másik két legfontosabb döntését József szintén éjszaka hozta meg: a napkeleti bölcsek látogatása után úgy döntött, hogy nem térnek vissza Názáretbe, hanem Egyiptomba mennek. Amikor Heródes meghalt, Józsefnek szintén álmában jelent meg az Úr angyala, s József – követve az angyal útmutatását – visszatért Názáretbe.
József kapcsolata Jézussal egyedülálló volt. József nem édesapja, hanem nevelőapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (vö. Lk 2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet, feltételezhetjük, hogy akkor már nem élt. Halálánál valószínűleg jelen volt Jézus és Mária, ezért Józsefet tartják a jó halál védőszentjének.
A katolikus vidékeken József napja tavaszkezdetnek számít. Azok a szegediek, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefet, majd elhordja ő.” Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.”