Keresztény ünnepek

A keresztény ünnepek megtartása az ún. egyházi év rendje szerint történik. A katolikus egyházi év nem január 1-vel, a polgári év első napjával, hanem advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul.
Az ünnepek napjait a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptárba illesztjük. A Gergely-naptár 1582. október 4-én lépett életbe, leváltva az addig alkalmazott római, Julián naptárat. 400 évente kihagy 3 szökőnapot, a Julián naptárhoz képest az év kb. 11 perccel rövidebb. Csillagászati szempontból igen pontos, hisz a csillagászati évtől való eltérés csupán 0,0003 nap, ami azt jelenti, hogy az 1582+3333 = 4915 év alatt növekszik csupán egy teljes napra.
Az adventi időszakát a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. évközi időszak követi. Ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.
Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk. Az első csoportot az ún. állandó ünnepek alkotják, melyek minden évben azonos naptári napra esnek. A második csoport ünnepei évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, ezek az ún. mozgó ünnepek. Állandó ünnep pl. dec. 25. KARÁCSONY, mozgó ünnep pl. HÚSVÉT.