Intézményünkben emelt szintű művészeti nevelést és oktatást valósítunk meg Kodály Zoltán értékrendjére alapozva. A zenei neveléssel párhuzamosan fontosnak tartjuk a katolikus értékrend közvetítését, és a tanulók erkölcsi érzékének és erkölcsi gondolkodásának fejlesztését. Olyan alapvető erkölcsi értékek közvetítésével, mint a segítség, az együttérzés, a megértés, a becsületesség, a méltányosság, a tisztelet, a tolerancia, abban segítjük a tanulóinkat, hogy tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgárrá, és kisebb és nagyobb közösségeink felelős tagjává váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink olyan nevelést kapjanak, amely segíti őket saját értékrendjük kialakításában, gazdagításában, és az alapvető értékek emberi életben betöltött szerepének megértésében. Az iskolai neveltetéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink tisztelettel tekintsenek az életre, az emberi méltóságra, a keresztény hit megismerésével alakuljon ki bennük olyan világkép, amely képessé teszi őket a tudatos, cselekvő magatartásra, életvezetésre és közösségi felelősségvállalásra.
Hisszük, hogy a művészeti oktatásnak és nevelésnek egészen különös szerepe van már a kisiskolás korban. Ha hűséges marad saját küldetéséhez, valamit megőrizhet erre az évezredre is az ifjúság elveszett paradicsomából.
„Mi lesz a jövő? Tündérkert, vagy pusztaság?”
„Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés.”
Kodály Zoltán
A domonkos pedagógia forrásai és alappillérei
Stúdium
A domonkos rend jelmondata – Veritas, Igazság. Ez az igazság sokféleképpen kifejeződhet, mégis egy, hiszen forrása Istenben, az Első Igazságban van, aki a végpontja értelmi keresésünknek. Ezt az Igazságot akarjuk szemlélni, hozzá akarjuk igazítani az életünket, és szeretnénk megismertetni a ránkbízottakkal. Jelmondatunk: „A szüntelenül szemlélt igazságot továbbadni!” Szeretnénk, hogy a ránk bízottak is az igazság, az Örömhír hirdetői legyenek. Ehhez segítséget nyújthat a nyilvános beszéd és az érthető írásbeli kifejezés tanítása.
Az Igazság megismeréséhez és szemléléshez elengedhetetlen a stúdium, Isten szavának, az Ő igazságának állandó tanulmányozása. Szeretnénk saját magunkat állandóan továbbképezni személyes és szakmai szinten egyaránt. Tudatában vagyunk annak, hogy sosem vagyunk „készen”, szeretnénk haladni, fejlődni. A keresztény emberkép és a katolikus hagyomány tükröződik mindannak megközelítésében, amit tanítunk.
A domonkos hagyományban hangsúlyos az értelmének művelése. Szeretnénk a ránkbízottakat megtanítani arra, hogy kérdezzenek (ahogyan Aquinói Szent Tamás), merjék értelmüket használni, gondolkodjanak (logikusan), legyen kritikai érzékük, keressék az igazságot. Olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak az Isten valóságára és használják az értelmüket; képesek érvelni, de ugyanakkor meg tudják hallgatni a másikat. ráfigyelni. Legyen véleményük, és tudják ezt a másikat tisztelve elmondani. Az értelmi nevelés egyik pontja, hogy szeretnénk szellemi igényességre nevelni, ennek eszköze a könyvek, az olvasás megszerettetése, mint ami az önismeretben, önnevelésben való fejlődés egyik fontos összetevője.
Keresztény emberkép
A nevelésről, a hitről és az erkölcsről való gondolkodásunkat meghatározza az az emberkép, amely a Katolikus Egyház sajátja, és amelyet Aquinói Szent Tamás (1225-1274), a domonkos rend legnagyobb teológusa koherens módon kidolgozott. Az embert, aki test és lélek egysége, Isten a vele való örök boldogságra teremtette és hívta meg. Értelmet adott neki, hogy megismerje az igazságot, és akaratot, hogy az igazként felismert jót tudja választani és megvalósítani, és ezáltal szabad és boldog lehessen. Az ember érzelmi élete ezt harmonikusan tudja segíteni. Ezért a keresztény erkölcs középpontjában a boldogság áll, és az, hogy a keresztény ember hogyan jut el oda: akkor, ha szabadon képes tenni a jót, vagyis ha erényes ember. Isten az ember javát akarja, így az Ő törvénye és parancsai alapvetően harmóniában vannak az ember vágyaival. Isten parancsa nem kívülről fenyeget – hanem Isten tesz igazán szabaddá és képessé arra, hogy az ő törvényei szerint éljünk.
Az erényeken, szabadságon, boldogságon alapuló emberképből következik, hogy nem a bűnök és a kötelezettségek vannak a lelki és vallási élet középpontjában, hanem a jól cselekvésnek megtanulása, vagyis az erényekre való nevelés, amelynek része az érzelmi nevelés is. Ennek a következménye Isten parancsainak megtartása. Szeretnénk az önnevelés igényét saját magunkban és a ránk bízottakban felkelteni és fenntartani. Át szeretnénk adni, hogy „jónak lenni jó”. Természetesen tudatában vagyunk annak is, hogy a boldogság, amelyre Isten hívja az embert, saját erőből nem érhető el. Minden jóra törekvésünket Isten segítsége előzi meg.
Az érzelmi nevelés és közösségfejlesztés a teljes ember formálásának része. Szeretnénk, ha tanítványaink a szépre és jóra fogékony személyiségekké, Istent és embertársait szerető, alkotásra és boldogságra képes személyekként fejlődnének az iskolás éveik alatt. A szépségre való nyitottság alakítását jól megalapozza a művészeti nevelés, amelyben a tehetség és kreativitás kibontakoztatása teret kap.
Az örömteli közösségi élet nagyon fontos a domonkos nevelésben: nővérekként is közösségben élünk és dolgozunk. Testvéri egységünk elsősorban a nővérek között válik láthatóvá, de kiterjed azokra is, akikkel együttműködünk, valamint a diákjainkra és azok családjaira is. Az iskola számos lehetőséget kínál fel olyan közösségek építésére, ahol a gyerekek kifejleszthetik egyediségüket és megtanulják, hogyan legyenek mások javára.
A hit átadásában is szeretnénk, ha az a teljes embernek szólna. Fontos nekünk a katolikus hit integritása, ezért a hitoktatásban ennek figyelmet szentelünk. Szeretnénk diákjainkat reális önismeretre, a saját magukról szóló igazságra nevelni, s megismertetni őket a katolikus hit és domonkos lelkiség szépségével és gazdagságával, amit az egyházi énekek és szokások különösen is közvetíteni tudnak.
Történelmünk, szentjeink
A domonkos rend 800 éves történelme és Kongregációnk története kimeríthetetlen kincsestár. Szeretnénk, ha ennek a gazdagságnak a fenntartásunkban működő iskolák is részesei lennének. Ezt az identitást kívánja közvetíteni a látható szerzetesi közösség, akik szerzetes tanárként vannak jelen. Fontos számunkra, hogy ez a szerzetesi identitás is érzékelhető legyen. A nővérek szerzetesek, akik nem csak tanítanak, hanem imádkoznak, és a rájuk bízottakat is imában hordozzák.
Rövid rendtörténet
A Domonkos Rendet, a Prédikátorok Rendjét (OP) Guzman Szent Domonkos (1170-1221) alapította a XIII. században. Kevésbé ismert szent, bár a kor egyik legnagyobb hatású prédikátora volt. Életművének gazdag öröksége a Prédikátorok Rendje által maradt fenn. Életünket a Domonkos Rend négy alappillére (prédikálás, imádság, stúdium, közösség) határozza meg, melyhez Szent Margitot követve Kongregációnk ötödik pillérként az engeszteléssel egészítette ki. A Rendnek négy ága van: testvérek, szemlélődő nővérek (apácák), apostolkodó nővérek (mint a magyarországi domonkos nővérek), világi testvérek.
Az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációját 1868-ban alapították Kőszegen. Jelenleg 4 helyen van közösségünk: Kőszegen, Szombathelyen, Budakeszin és Hódmezővásárhelyen. Saját fenntartású intézménye a Kongregációnak 2005-ig csak Kőszegen volt. Hódmezővásárhelyre, ahol az 1950-ben történő feloszlatás előtt is jelen voltak a nővérek, 2005-ben tudtunk ismét visszajönni. A visszatelepedéskor átvettük a Mária Valéria Keresztény Óvodát, s a 020/21-es tanévtől vállaljuk a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolájának fenntartását.