1957-1964

Az olyan haladó szellemû emberek, mint Nagy Endre, Steiner Béla, Strohner József – akik ismerték Kodály koncepcióját, hallottak a kecske­méti sikerekről és szívügyüknek tekintették a város zenekultúrájának fej­lesztését ­arra törekedtek, hogy a megszûnt Tanítóképző gyakorlóiskolája helyett a zenei képzésbe bekapcsolódva, létrehozzanak egy ének-zenei álta­lános iskolát. Erőfeszítésük eredményeként 1957-58-tól az intézmény még nem önálló oktatási egységként, hanem a volt polgári fiúiskola épületében, mint a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola ének-zenei tagozat kezdte meg mûködését Kiss Gergely igazgató úr irányításával. Éneket tanítottak: Lázár Imre, Strohner Józsefné. Első osztály vezetője: László Erzsébet volt. Az ezt követő években ezt fejleszthették mindig egy osztállyal. A „b” osztályok voltak az ének-zene tagozat osztályai. 1962-től itt tanítottak éneket Birkás Tibor és Varga István tanárok, akik kiváló karvezetői hagyo­mányépítő tevékenységükkel, produkcióikkal – a későbbi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában is – példaként állnak a kórusvezetők előtt. Az iskola bélyegzőjén ez állt: „Ének- és Zenetagozatú Állami Általános Iskola Tanácsköztársaság tér 3.”

1964-1965

A Tanácsköztársaság tér 5/a alatt a régi épület mellé felépült az új iskola, melyet az 1964-65-ös tanévtől birtokba vehettek. Természetesen az önállósulás új vezetést, új tantestületet jelentett. „A modern zenepedagógia a zenei mûveltséget, a zene lényegének meg­ér­té­sét és mûvelését a zenei írás-olvasás elsajátításának oldaláról közelíti meg… ez a módszer is kiegészülésre szorul, megerősítésre kényszerül az ál­talános mûveltség az intellektualitás oldaláról. A zenei nevelés rend­szerében e két tényezőnek állandóan együtt kell járnia, együtt kell hatnia.” Steiner Béla igazgató

1965-1981

1965-66-os tanévtől Bíró Józsefné lett az intézmény igazgatója. Az új iskolának nem volt kialakított udvara, bútorai és szemléltető eszközei. Az épületnek és környékének rendezése, szépítése nagy feladatot jelentett. „Volt: nagyon jó tanulóközösség, áldozatkész nevelő- és szülői testület… Folyamatosan alakítottuk lakhatóvá iskolánkat.” Bíró Józsefné igazgatónő

1966. május 14-én rendezték meg először és azóta minden évben a hagyományossá vált tavaszi tanévzáró hangversenyt. A mûsorokban iskolánk tanulóin kívül neves, azóta világhírûvé vált mûvészek szerepeltek. Az oktató­nevelő munka tartalmasabbá tétele érdekében nevelési ankétoknak adott helyt az iskola neves előadókkal, melyekre az ország minden részéből érkeztek meghívottak. Kiemelt feladatként kezdetektől fogva az esztétikai nevelés szerepelt. Napirenden voltak a városi, megyei szintû bemutató tanítások.

1967. november 24-én Szoboravató ünnepség volt az iskola udvarán – Szathmáry Gyöngyi alkotása a „Furulyázó lány” c. szobor Borvendég Béla főmérnök által tervezett park közepére került.

1968. Dombormûavatás – Liszt Ferenc (1811-1886) – elhelyezve az iskola belső falán.

1972 decemberében Kodály Zoltán születésének 90. évfordulóján az iskola kétnapos ünnepséggel adózott a nagy zeneszerző emlékének. Az ünnepségsorozat fénypontja a Kodály-emlékest volt, amelyet december 18 án tartottak. A mûsort Antal Imre vezette. Közremûködtek: Zempléni Kornél zongorán, Onczay Csaba és Varga Csilla gordonkán. Énekelt a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola jelenlegi és volt növendékeinek összesített kórusa.

1975-től Varga István, a „Kodály módszer” meggyőződéses híve lett az igazgató, aki a kezdetekkor énektanára volt az iskolának. Lelkesedéssel nyilatkozott a gyerekek és tanárok erőfeszítéséről, akarásáról. Ez az összefogás biztosította az elért mûvészi eredményeket és a sikert. Az oktató-nevelő munka területén is a színvonal emelésére törekedtek igen összeforrott, ambiciózus nevelőgárdával. „… szerettek a gyerekek a „Liszt Ferenc”-be járni, mert ez rangot jelentett. Mit jelentett nekem? Szinte mindent, amit elértem életemben. A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában váltam igazán tanárrá, nőttem fel e gyönyörû hivatás igazi értelméhez.” Dr. Varga István igazgató

1979-től ismét Bíró Józsefné vette át az iskola igazgatását. A tanulólétszám a 70-es években duplájára nőtt. Iskolafejlesztés vált szükségessé. A város és az iskola vezetése úgy döntött, hogy az 1820-ban épült hajdani présház, klasszicista stílusú mûemlék épületébe költözik át az iskola. Az épület megőrizte nemes egyszerûségét, azonban igen lerobbant állapotban volt. Felújítása, az igényeknek megfelelő átépítése, bővítése – hogy a korszerû iskolatípusnak megfeleljen – nem kis próbára tette az iskolavezetést, a nevelői- és gyermekközösséget. Az átköltözés 1978-tól 1980-ig folyamatosan történt.

1981. május 11-től az iskola épületében kapott helyet a Németh László Emlék­ház. Áthelyezték a Városi Németh László Könyvtárba: 1993. október 18-án.

1982-1993

1982-től Lányi Lajos lett az iskola igazgatója 1992-ben bekövetkezett korai haláláig. E munka folytatása, mely a mai napig tart, az ő nevéhez fûződik. Megkezdték az épület felújítását, átalakítását, a tornaterem építését és négy tanterem létesítését. A tantestület az 1981-82-es tanévben határozta el a tanulók legmagasabb elismeréseként a Liszt-­plakett alapítását.

1983. február 20-án nagy sikerrel mutatták be az iskola növendékei Steiner Béla: Az aranycipő címû 3 felvonásos gyermekoperáját, melyet Dratsay Zsigmondné rendezett. A darabot a Szegedi Zenés Színházban is előadták.

1984. október 26-án áthelyezték az 1967-ben felavatott „Furulyázó lány” c. szobrot a Tanácsköztársaság tér 5/A alól az új iskolába.

1985. október 24-én az iskola névadója, Liszt Ferenc tiszteletére születésének 175. halálának 100. évében délután a tanulóknak ünnepélyes Liszt-mûsort, este pedig Liszt mûveiből hangversenyt rendeztek.

1986. Lányi Lajos igazgatása alatt ünnepelte az intézmény fennállásának 25. évfordulóját.

1993-2003

1993-tól 2003 júliusáig Berei Erzsébet igazgatása alatt mûködött az iskola. Az igazgatónő a megkezdett munka folytatójaként nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel irányította az iskola nevelőtestületét és gyermekközösségét.

1994 áprilisában előadták az iskola akkori és volt tanulói Lionel Bart: Oliver c. musicaljét 2 részben. Rendezője Rácz Tibor volt.

1994 őszén ünnepelte az iskola fennállásának 30. évfordulóját. Ez alkalomból kiadványt jelentetett meg, mely visszatekintést és ünnepi programot tartalmaz. Ennek keretein belül kelült sor iskolánk volt igazgatójának, Steiner Bélának szerzői estjére.

1996. április 26-án Steiner Béla: Suli-muri és A király kenyere c. gyermekoperáinak előadása. Rendezője Bácskai Mihály volt.

Szeptembertől a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolához tartozik a Péczely Attila Zeneiskola, mint tagiskola, közös igazgatás alatt. Igazgató: Berei Erzsébet, tagintézmény-vezető: Illés Mihály.

Október 24., 25. ünnepségsorozat Liszt Ferenc születésének 185., halálának pedig 110. évfordulója alkalmából.

Október 28-án ünnepi hangverseny volt a Szent István templomban.

1996. október 24-én volt az iskola zászlajának avatása, emléktábla elhelyezése a százéves fa tövénél az iskola udvarán.

1997. november 29-én az iskola első alapítványi báljára került sor. A kellemes, oldott szórakozáson, ismerkedésen, a szülői közösség összetartásán kívül az iskola alapítványi tőkéjének a gyarapítását szolgálta a teljes bevétel.

1998 áprilisában Presser Gábor: Padlás c. musicaljének előadására került sor Toronykőy Attila rendezésében.

1999 májusában az iskola 35 éves fennállásának évfordulója alkalmából díszhangverseny volt, amelyen az iskola volt igazgatói: Steiner Béla, Dr. Varga István dirigálták a kórusokat.

1999-2000-es tanévben az iskolafejlesztés további lépcsőjeként került sor a szaktantermek átadására.

December 4-én az iskola Mikulás báljára került sor a patinás Fekete Sas épületében.

2000 júniusában Mûvészeti Fesztivált rendeztek. Mûvészeti csoportok és külföldi vendégelőadók részvétele gazdagította az előadást.

2001 szeptemberében első alkalommal rendezték meg a Szüreti Mulatságot.

Október 22-én Zsolnay-ivókutat és réz díszcsengőt avattak az iskola udvarán. A díszcsengővel az egykori igazgató emlékének adóztak. Lányi Lajos még a ’80-as évek végén elhatározta, hogy helyrehozatja a régi iskolacsengőt. A tanulók a felújításhoz gyûjtöttek három kg rezet, Berei Erzsébet igazgatónő pedig egy kecskeméti mesterrel újraöntette a tönkrement csengőt.

2002. Lányi Lajos halálának 10. évfordulóján emléktábla avatása az iskolában és ünnepi hangverseny a Szent István templomban.

Áprilisban R. Kipling: A dzsungel könyve c. musical bemutatója.

2003 májusában udvaravató ünnepség abból az alkalomból, hogy mûemléktégla burkolatot kapott a tér.

2003-2020

A 2003/2004-es tanévet Győri Sára igazgatónő irányításával kezdte meg a tantestület, a Péczely Attila Mûvészetoktatási intézmény tagintézmény vezetője a 2004-es tanévtől Vágó János lett. 2006. A Csongor és Tünde című musical bemutatója.

2008-2019 között az iskola igazgatója Forrainé Kószó Györgyi volt.

2019 szeptemberétől az intézmény vezetésére Dr. Magyar Andrea, Rostás Istvánné és Tóth Tibor kaptak megbízást.

2020-jelenleg

2020. szeptember 1-től az intézmény fenntartója és működtetője az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja. Az intézmény neve: Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája. Az intézmény igazgatója Dr. Magyar Andrea, igazgatóhelyettesek: Mázás Orsolya Marianna OP, Tóth Tibor, Rostás Istvánné és Berényi Gergely.